Tudod-e, hogy mitől zakatol a vonat?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a
vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi.
Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a
vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megnézzük a
kocsikat, akkor ugye mindegyik egyforma zakatolás szempontjából, így elég
egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk.
De mibol áll egy vagon?
Van egy felső (utas, vagy rakodó) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz.
A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az
alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból,
és a kerekekből. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem
kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt 4 pár, amelyek mindegyike egyformán
viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk,
a többivel nem foglalkozunk.
Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a
tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két
darab kerék, ami viszont megint teljesen egyforma, így az egyiket
elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Az kör
alakú!
A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r^2*Pí (r a négyzeten szorozva
Pí-vel). A képletből a Pí=3,14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk
vele tovább.
Az r az a sugár, ami mivel állandó, így megint csak nem zakatol.
Mi maradt meg? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról
a másikra, na ATTÓL zakatol a vonat kereke!